In memoriam Ingmar Bergman

"Mit akarok ezekkel a képekkel? Még egyszer: mi a mondanivalóm? Nem tudom; semmiféle biztos állítást nem kockáztathatok meg. Esetleg eljuthatok bizonyos, utólagos, célszerű belemagyarázásig. Az egyetlen, amit tudok: valami arra ösztönöz, hogy egy állapotot kibontsak, hogy a zűrzavar és ellentétes impulzusok káoszában szabad teret hozzak létre, melyben fantázia és formatörekvés együttes erőfeszítéssel kikristályosítja életérzésem egyik összetevőjét: a közösség utáni abszurd és csillapíthatatlan vágyakozást, az ügyefogyott próbálkozásokat a távolság és elszigeteltség leküzdésére."

Ingmar Bergman, a 20. század egyik legnagyobb filmrendezője elment. 89 éves volt. Farö-szigeteki otthonában halt meg, azon a helyen, ahol több nagy filmjét, mint a Tükör által homályosant, a Farkasok óráját vagy az Anna szenvedélyét forgatta.
Szükségtelen, hogy Bergman munkásságát méltassam – megtették már helyettem mások. Aki látta bármelyik munkáját, az tisztában van vele, hogy a század egyik legnagyobb hatású alkotójáról van szó, olyan rendezőről, akinek munkásságából mindannyian tanulhatunk: nem csak filmkészítést és forgatókönyv-írást, de emberséget, megértést, éleslátást is.

Nyugodjék békében.

Ingmar Bergman interjú 1. rész


Ingmar Bergman interjú 2. rész


Ingmar Bergman interjú 3. rész


Peter Cowie elemzése az Úrvacsoráról


Peter Cowie elemzése az Arcról


Turnacker Katalin írása a Filmkultúrában Bergman filmjeiről:
1. rész
2. rész
3. rész